A süni epret visz a hátán, alma nő a bokron. A hibás szó az eper és az alma, ezt felcserélve már értelmes mondatot kapunk. :) És akkor a szöveg, amiben sok hasznos információ van, remélem ragad rátok egy kis információ is! Megfejtést továbbra is a bef2013forever@gmail.com e-mail címre várjuk, a megfejtéseket november 11.-ig várjuk! A nyertesek nevét közzétesszük, és oklevélben részesülnek!
A
forradalom előzményei:
● 1953. október. 5-én meghalt Kádár János, az SZKP (Szovjet
Kommunista Párt) főtitkára, utóda 1953-64-ig Gerő lett. (3
hiba)
● 1956. március. 6-án újratemették Rajk Lászlót és társait, az
esemény 16 ezer fős tüntetésbe torkollott, ahol az egyetemisták ÁVH- és
sztálinista-ellenes jelszavakkal léptek fel.
(2 hiba)
(2 hiba)
● 1956. október 16-án, SZEGEDEN megalakult a MEFESZ. (Magyar
Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége)
● 1956. október 22-én már a budapesti, miskolci, pécsi és
soproni egyetemisták is gyűléseket tartottak és csatlakoztak a MEFESZ-hez. A
budapesti Műegyetem gyűlésén a diákok 14 ill. 16 pontba foglalták
követeléseiket, melyek magukban foglalták a többpártrendszeren alapuló
demokráciát és a nemzeti függetlenséget is. Ezzel a diákság programja lett a
forradalom programja is egyben.
OKTÓBER 23.-a
● Reggel visszaérkezett Jugoszláviából a pártvezetés.
A pártvezetés először a tüntetés betiltása mellett döntött,
de fél háromkor mégiscsak engedélyezték.
A pártvezetés először a tüntetés betiltása mellett döntött,
de fél háromkor mégiscsak engedélyezték.
● Délután 3 órakor megkezdődött a tüntetés, két helyszínen
zajlott:
- Pesten a Petőfi szobornál Sinkovits Imre színművész elszavalta a Nemzeti dalt és fölolvasták a 200 pontot. (1 hiba)
- Budán az egyetemisták a Műegyetemnél gyülekeztek, és a Bem téren egyesült a két tüntetés. A Bem-szobornál megszületett a forradalom jelképe: a lyukas nemzeti zászló, amelyből kivágták a szovjet típusú címert. Veres Péter ismertette a Magyar Írók Szövetségének kiáltványát, és Bessenyei Ferenc színművész elszavalta a Szózatot. A tüntetők a lengyeleket éltető, Rákosit és Gerőt kárhoztató jelszavakat kiáltoztak, később pedig már a szovjetek kivonulását is követelték.
- Pesten a Petőfi szobornál Sinkovits Imre színművész elszavalta a Nemzeti dalt és fölolvasták a 200 pontot. (1 hiba)
- Budán az egyetemisták a Műegyetemnél gyülekeztek, és a Bem téren egyesült a két tüntetés. A Bem-szobornál megszületett a forradalom jelképe: a lyukas nemzeti zászló, amelyből kivágták a szovjet típusú címert. Veres Péter ismertette a Magyar Írók Szövetségének kiáltványát, és Bessenyei Ferenc színművész elszavalta a Szózatot. A tüntetők a lengyeleket éltető, Rákosit és Gerőt kárhoztató jelszavakat kiáltoztak, később pedig már a szovjetek kivonulását is követelték.
FORRADALOM:
● A tüntetők egy része a Kossuth térről a Sztálin-szoborhoz
ment, amit fél tízkor ledöntöttek. A szobrot bevontatták a Corvin térre, és ott
szétdarabolták. (1 hiba, de két szó kell
helyette)
● A tüntetők másik csoportja a Rádióhoz vonult, és
követelték a 16 pont beolvasását; amit visszautasítottak.
● Az éjszaka folyamán megérkeztek a páncélosok, és
megkezdték a harcot a felkelőkkel. A felkelők, hogy fegyverhez jussanak
laktanyákat, rendőrőrsöket, fegyvergyártó üzemeket fosztottak ki, illetve
foglaltak el. A Molotov-koktélok alkalmazásával sikeresen vették fel a harcot a
gyalogsági fedezet nélküli páncélosok ellen.
● A forradalom főbb helyszínei: Széna tér – Baross tér –Blaha
Lujza köz – Mester utca – Angyal utca – Tűzoltó utca. A forradalom kiterjedt az
egész ország területére. (1 hiba)
Később:
● A szovjetvezetés leváltotta Nyikita Hruscsovot, és Sztálint
helyezték a párt élére. (2 hiba)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése